A gluténérzékenység a lakosság csupán 1-2%-át érinti, viszont kirívó adat, hogy csak minden 10. érintett tud a betegségéről. Ezért fontosnak tartjuk, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon, és hogy polcainkon, webshopunkban mindenféle alapanyag megtalálható legyen.
Ha valakiről kiderül, hogy gluténérzékeny, először könnyen kétségbe esik, de kicsit utánaolvasva kiderül, hogy pár változtatással ugyanolyan finom ételeket készíthetünk, mint korábban. Ráadásul – ahogy azt Dóri, aki szintén gluténérzékeny, egy blogbejegyzésében ki is fejti – a kiadások sem nőnek meg feltétlenül, csak egy kis odafigyelésre és tervezésre van szükség. Mindezeket észben tartva és elfogadva rövid időn belül kialakul egy új rend, és már nem is fog hiányozni a régi!
Dóri könyve is elérhető a webshopban, ami óriási segítség az alapokhoz!
Arra pedig, hogy a nagy klasszikusokról sem kell lemondani, itt a bizonyíték, hiszen ha a mézes krémest el lehet készíteni gluténmentesen, akkor szinte mindent! Próbáld ki Dóri receptjét – nem csak az ünnepek alkalmával lehet vele sikert aratni!
Gluténmentes, vegán mézes krémes
Hozzávalók:
Krém:
Tetejére:
A liszteket elkeverjük a sütőporral, sóval, fűszerekkel. A porcukrot, a rizsitalt és a margarint összemelegítjük, majd a datolyaszirupot is belekeverjük. Az útifűmaghéjat picit megduzzasztjuk a vízben, majd mindent a liszthez adunk, és alaposan kidolgozzuk a tésztát.
Az összegyúrt masszát 2 részre osztjuk, majd rizslisztezett felületen kb. 30x25 cm-es téglalapokra nyújtjuk – kisülve fogjuk a két lapot még ketté vágni, így lesz 4 lapunk. A vékonyra nyújtott tésztával érdemes óvatosan bánni – szépen lehet nyújtani, de gondoskodó kezeket igényel. Én azon a sütőpapíron sütöttem, amin nyújtottam, csak ráhúztam egy tepsi hátára. 175 fokos sütőben 13-15 percig sütöttem, és még langyosan megfeleztem őket, így lettek kb. 15x25 cm-es lapjaim.
A krémhez a rizsitalból, rizsdarából, cukorból egy sűrű tejbedarát főztem, majd mikor kihűlt, szobahőmérsékletű Liga margarinnal kikevertem.
A süteményt rétegezni kezdtem: az alsó lapot megkentem a krém felével, mehetett rá egy következő lap, arra jött baracklekvár gazdagon. A következő lapra a krém másik fele került, majd az utolsó lappal lezártam a sütit és alaposan körbevontam folpakkal. Így mehet hideg helyre – érdemes 2-3 napig is pihentetni, ugyanis ennek a tésztának sokkal több időre van szüksége ahhoz, hogy visszapuhuljanak a lapjai.
Ezt követően az étcsokoládét az olajjal felolvasztjuk, majd szépen elkenjük a sütemény tetején. Ha megdermedt, szeletelhetjük.
Mennyei finom, minél tovább hagyjátok pihenni, állni – azért észszerű keretek között! –, annál finomabb lesz!
