Ballagásra szeretettel

A ballagás fontos ünnep a gyerekek életében, hiszen egy fejezet véget ér, és új korszak kezdődik. Az óvodások esetében ennek még nincs olyan nagy jelentősége, mint egy általános iskolás vagy gimnazista diák számára, de az ovikban is jellemző a nagycsoportosok búcsúztatása, amit a szülők bepárásodott szemmel néznek végig azon tanakodva, hova tűnt a gyerek születése óta eltelt hat év...

Az iskolások már máshogy állnak hozzá a ballagáshoz, hiszen életkorukból fakadóan teljes mértékben tudatában vannak annak, mit jelképez ez a ceremónia. Márpedig ezek a rituálék évszázadok óta nagyon fontosak az ember életében, gondoljunk csak a természeti népek beavatási szertartásaira!

A ballagás Magyarországon az 1870-es évektől jellemző az iskolákban: a hagyomány Selmecbányán indult hódító útjára. Ezen a napon az iskola díszbe borul, a ballagók is ünneplőbe öltözve, énekelve vonulnak végig a tantermeken. A dalok mellett hagyománya van a tarisznyának is, ami a népmesékből is ismerős lehet: ahogy ott a szülők, úgy az iskola sem engedi el üres kézzel az útra kelőket.

A tarisznyában található dolgoknak is jelentése van: pogácsa azért kerül bele, hogy a diák soha ne éhezzen útja során. A só az élet ízét jelenti, a föld az anyaföldet, a gyökereket jelképezi, míg a pénzérme a bőség szimbóluma.

Ezen a napon a diákok ma már a tarisznya mellé virágcsokrot és ajándékokat is kapnak a családtagjaiktól, de ugyanígy a tanárokat is szokás köszönteni. A pedagógusoknak gyakran ajándékoznak ajándékkártyát, de jó ötlet a desszert, a könyv, a közös fénykép is.