Sokan úgy gondolják, hogy a töklámpás faragásának szokása az amerikai Halloween ünnepéhez kötődik, pedig Magyarországon is régi hagyomány. Az első erről szóló, igen kalandos történet egészen Salamon magyar király idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvérével Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserébe megtarthatta királyi címét, azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Amikor ez kitudódott, László biztonsági okból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy éjszaka töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy mindig szemmel tarthassák a rabot. A lámpások így a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: " Fénylik, mint Salamon töke!"
A tökfaragás szokását a történészek egyébként a Brit-szigetekről származtatják, ahol még fekete retket használtak erre a célra. A legenda szerint a lámpások a holt lelkek és az ártó szellemek ellen szolgáltak védekezésül, és ezt a hagyományt vitték tovább a bevándorlók Észak-Amerikába. Időközben a retket felváltotta a tök, valószínűleg azért, mert könnyebben elérhető volt és jobban lehetett faragni.
