Mikhael Omraam Aivanhov: A boldogság magjai

Omraam Mikhaël Aivanhov (1900-1986) bolgár származású francia filozófus és pedagógus 1937-ben kezdett el Franciaországban tevékenykedni. Annak ellenére, hogy életművében a Beavatási Tudomány számos eleme helyet kap, ő maga felhívja figyelmünket arra, hogy: "A saját fejlődése érdekében mindenkinek magának kell dolgoznia azzal a feltétellel, hogy nem kizárólag saját magáért, hanem az egész közösség javára teszi azt. Egy közösség ezáltal fog átalakulni testvériséggé. A testvériség tehát egy olyan közösség, amelynek összetartó ereje abban rejlik, hogy minden egyes tagja - azáltal, hogy a saját maga javára cselekszik - egyszersmind tudatosan szolgálja a többiek javát is." „A boldogság olyan, mint egy labda: futnak utána, de abban a pillanatban, hogy elkapnák, belerúgnak,… hogy azután újra futhassanak utána! Hiszen maga ez a hajsza az, ami előre hajtja Önöket. Ebben a keresésben, a cél elérése iránti vágyuk lendületében találják meg a boldogságot. Amikor végre elérik azt, amire vágytak, az adott pillanatban természetesen boldogok. Ám utána szinte azonnal a kiüresedettség érzése járja át Önöket, és újra szükségük van valami másra… Soha nem elégedettek. Mit lehet hát tenni? Törekedjenek olyasvalamire, ami a legtávolabbi, amit legnehezebb megvalósítani: a tökéletességre, a végtelenre, az örökkévalóságra. És útközben minden egyébre rátalálnak: a tudásra, a gazdagságra, az erőre, a szeretetre, a szerelemre… Igen, mindez megadatik Önöknek anélkül, hogy kérniük kellene.” Omraam Mikhael Aivanhov