A gyerekpszichológusok és pedagógusok egyetértenek abban, hogy a gyerekeknek kell pár hét, míg leeresztenek, és átállnak a „nyári üzemmódra”. A szakemberek szerint épp ezért az első hetekben érdemes tényleg a sarokba dobni az iskolatáskát, és hagyni, hogy kicsit azt tegyék, amihez kedvük van, aludjanak, lustálkodjanak, bambuljanak.
Az első pár hét után azonban ideje kézbe vennünk a napirendet! Persze ilyen hosszú szünetet nem könnyű menedzselni, a nagyszülők nem minden családban állnak rendelkezésre, a táborok pedig nagyon megterhelik a családi költségvetést. Ezért érdemes jó előre kitalálni és megtervezni, mikor hol lesznek a gyerekek!
Ha a gyerekek otthon töltik a szünidő nagy részét (felügyelettel vagy egyedül), tervezzük meg velük a napot! Kapjanak feladatokat, életkoruknak megfelelően vegyék ki a részüket a házimunkából, az állatok gondozásából, a kertészkedésből. Számukra is sikerélményt jelentenek bizonyos egyedül elvégzett feladatok, és önállóságra is neveljük őket, ha rájuk bízunk ezt-azt. Ha vannak kötelező olvasmányok, kezdjük el őket időben, és legyünk partnerek: segítsük őket, olvassunk együtt, ha igénylik!
Ma komoly fejtörést okoz a kütyühasználat: egyrészt sok gyerek az online térben bandázik a kortársaival, másrészt sok esetben unaloműzés címén használják. Egyezzünk meg, mikor és mennyit lehet használni ezeket az eszközöket, és biztassuk őket arra, hogy kimozduljanak! Amennyire időnk engedi, szervezzünk közös programokat – kirándulást, múzeumlátogatást, fagyizást –, és próbáljunk kapcsolódni a gyerekeinkhez!
