Ma már teljes természetességgel festjük a tojásokat és emeljük le a polcokról a csokinyuszikat, de vajon honnan erednek ezek a húsvéti jelképek?
A tojást mint szimbólumot ma már a kereszténységgel és a húsvéti ünnepkörrel kötjük össze, pedig teremtő elemként számos nép kultúrájában, eredetmondájában felbukkan, és jóval korábbi időkre nyúlik vissza, mint a kereszténység.
Az egyiptomiak teremtésmítoszában Atum napisten a kozmikus tojásból kelt életre – az egyiptomiak hite szerint ekkor jelent meg az égen először a Nap. De a görögöknél is megtaláljuk a tojásszimbólumot, ennek egyik példája Szép Heléna, akinek anyját Zeusz elcsábította – az együttlét eredménye két hattyútojás, az egyikből kelt ki Szép Heléna. Ha pedig a tanulmányainkból felsejlő Kalevalára gondolunk, ott a tojás a világ kezdeteként jelenik meg.
A tojás az újjászületés jelképe is, ez adhat magyarázatot arra, miért helyeztek több kultúrában is tojást a sírba az elhunyt mellé: ezek a karcolt tojások segíthették a halottat az újjászületés során.
A tojásfestés hagyományát illetően is messzire kell visszamennünk. Kínában és Egyiptomban is – az újjászületés jelképeként– pirosra festett tojással köszöntötték a tavaszt. A piros tojás aztán a keresztény hagyományban is megjelent, ahol Krisztus vérét szimbolizálta a piros szín, és az újjászületést, feltámadást jelképezte.
A tojás mindenhol ugyanazt szimbolizálja, azonban a nyúl már nem ilyen egyértelmű. Magyarországon sokáig csak a bárány jelent meg a húsvéti ünnepkörben: a Bibliában többször is találkozunk a báránnyal Jézus jelképeként. A húsvéti nyúl valószínűleg Németországból származik, ráadásul egy félrefordítás következményeként. Náluk a földművesek gyöngytyúkkal ajándékozták meg a földesurat húsvétkor, aminek a neve németül Haselhuhn, röviden Hasel, míg a nyúl német megfelelője a Hase. Valószínűleg a két szó keveredhetett össze, így jelent meg Magyarországon a húsvéti nyúl, ami persze szintén lehet a termékenység szimbóluma, mivel meglehetősen szapora állatról van szó. Érdekesség, hogy Ausztráliában a nyúl nem őshonos, és mivel rengeteg kárt okoz, megpróbálták a húsvéti nyulat a tősgyökeres bilbyre cserélni, de a kis csokierszényesnek nem volt akkora sikere, mint a csokinyuszinak.
