Az óvodai és iskolai farsangi ünnepségekre mindannyian szeretettel és nosztalgiával gondolunk vissza. De pontosan miért is bolondozunk februárban jelmezekbe öltözve?
Farsangi népszokások- ismerd meg jobban!
Az óvodai és iskolai farsangi ünnepségekre mindannyian szeretettel és nosztalgiával gondolunk vissza. De pontosan miért is bolondozunk februárban jelmezekbe öltözve?
A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Jelentős vallási ünnep nem kötődik hozzá, így alapvetően néphagyományokra épül.
A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. Hagyományosan ilyenkor tartották az esküvőket is. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is.
A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. Ezt egy napra felfüggesztve, torkos csütörtökön elfogyasztották az összes maradék ételt.
A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége a farsangi fánk. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább a farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Farsangkor fánkot kell enni, és nem nehéz házilag is készíteni! A jó hír az, hogy a bonyolultnak és kényesnek tartott szalagos fánkon kívül más fánkok is léteznek. :)