Csokoládé, az istenek eledele?

hogy évente nagyjából 7,2 millió tonnát fogyasztunk belőle világszerte?

A válasz bonyolult, de könnyen leegyszerűsíthető: a csoki boldoggá tesz. Amikor csokoládét eszünk, „boldogsághormonnak” is nevezett endofin szabadul fel a szervezetünkben. Az endorfin egyrészt a fájdalom csillapításáért, másrészt az örömérzetért felelős hormon. Ahhoz, hogy mélyebben megértsük a csoki iránti rajongásunkat, utánajártunk néhány fontos részletnek.

A titok nyitja: a kakaóbab

A csokoládé alapját adó kakaóbab latin neve (theobroma cacao) azt jelenti: az istenek eledele. A kakaó növény Mexikóból terjedt el a közép-amerikai indián civilizációkba, ahol az azték és maja indiánok az aranynál is nagyobb becsben tartották és különleges, tápláló italt készítettek belőle. Amerika felfedezése után Európa is megismerhette ezt a különleges növényt, mely ekkor még nagyon drága volt és igazi különlegességnek számított. Kedélyjavító, élénkítő hatást is tulajdonítottak neki, olyannyira, hogy a kakaóporból készült különféle termékeket a 19. században még a gyógyszertárakban árulták.

A kakaóbab az alapja minden kakaó és csokoládékészítménynek, azonban egészségünk szempontjából nem mindegy, hogy milyen formában és mennyi kakaóport tartalmaz egy csokoládé.  A fekete -vagy étcsoki tartalmazza a legtöbb szilárd kakaót, ezért ez a leggazdagabb antioxidánsokban. Kutatások szerint a kakaóban található antioxidánsok csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet, és mivel kedvező hatással vannak az agy vérellátására, javítják a szellemi állapotot. Vizsgák, dolgozatok előtt tehát egyáltalán nem rossz ötlet bekapni egy-két kocka csokit, amitől a hangulatunk is jobb lesz. Fontos hogy a kakaóvajban lévő zsír egyharmada a sztearinsav, egy telített zsír, amely - ellentétben más telített zsírokkal - semleges hatással van a vér koleszterinére. Ezenkívül a kakaópor ásványi anyagokat is tartalmaz: kalciumot, rezet, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot és cinket.

Élhetünk csak csokoládén?

Sajnos nem. Mint mindenben, itt is fontos a mértéktartás. Nem csak azért, mert a szervezetünknek minél változatosabb tápanyagokra van szüksége, hanem azért is, mert  a csokoládé nem nyers, hanem kisebb-nagyobb mértékben feldolgozott kakaóbabot tartalmaz. A feldolgozás során az értékes tápanyagok mértéke csökken, cserébe viszont cukor és egyéb anyagok kerülnek bele. Ezért érdemes inkább fekete-vagy étcsokit választani, és fontos, hogy alkalmanként abból se fogyasszunk többet két-három kockánál. Természetesen a tejcsokoládé sem az ördögtől való, sőt, egyes kutatások a hozzáadott tej jótékony hatásairól számolnak be.

Ami még a csokinál is jobb

Próbáljuk ki a nyers kakaót, mely a kakaóbab kíméletes feldolgozásának köszönhetően jobban megőrzi tápanyagtartalmát és jótékony hatásait! A nyers kakaópor magában hordozza a kakaóbab szinte minden pozitív élettani hatását, és nem mellékesen finom csokis íze van. Ezért tökéletes kakaó, forró csoki, sütemények és egyéb finomságok készíthetők belőle.

A kakaóbab szüretelése után a babokat egy fa dobozban, banánlevélen erjesztik pár napig. Az erjesztés során létrejövő kémiai változások hatására a kakaóbab veszít keserűségéből és egy gazdagabb csokoládé íz kezd kibontakozni. Ezután egy kíméletes szárítási eljárás következik, ekkor alakul ki barna színe és végleges íze is. A nyers kakaópor így megőrzi a kakaóbab kiemelkedően magas antioxidáns-és magnézium tartalmát, és persze a hangulatunkat is feldobja.